Kis ház a város mélyén. A forgatag kellős közepén. Mégis csöndes. Meghitt békesség. Ránézek. Az enyém. Gondosan ültetett hibiszkuszok bámulnak vissza rám. Az én kezem munkája. Magam gondoztam őket. Szépek, erősek. Mégsem szeretem őket. Megfertőzte őket valami. Túl dagadtak. Csak néha nézek vissza rájuk. Csak álmodom. Elmosódó fáradtság vesz erőt rajtam. Elmegyek a házhoz. Az én házam. Takaros kis építmény, szeretettel válogatott bútorokkal. Nem érzem jól magam benne. A kis ház hiába az enyém, nem tudom felfogni. Elfogadni. A házam körül pedig szüntelen esik az eső. Kip-kop, állandóan. Hallom a veszekedést bentről. Ott vagyok, hallgatom. Ablak törik, bútor zörren, tányér csörren. Nem akarok bemenni. Mégsem. Nem az én otthonom. Hol vagyok otthon?
Hiába gondoztam annyit, odaadóan, fáradtsággal. Hova tartozom? A kis ház hívogat, de falai közt félelem rejtőzik. Nincs hová mennem? Az én házam. Üres. Fáj. Egyedül lenni. A ház. Kié a ház?
A falai csupaszak. Kitakarították. Lépcsői sárosak. Bútorai megrongáltak. Lerobbant. Kip-kop. Szüntelen hangok, állandó gyötrelem. Esik. Mindig csak esik. Ez nem lehet az enyém! Nincs hová mennem… szüntelen esik az eső. Nincs másom, ez van csak nekem! Esernyőmről a karomra hull. Dagadt cseppekben gyűl össze a kabátom ujján. Egy sérült ház. Ez van csak nekem. Félek bemenni. Kint állok az esőben. Biztos távolságból lesem. Nem bánom. Hátha megtisztít ez a mélabús zuhogás. Vajon ha belépnék, mit találnék? Felemelem a kezeim, elképzelem a kis házat. Szomorú, elhagyatott, lakatlan. Rég nem jártak benne. Az emlékek, amiket tárol. Fájnak. Nem kellenek nekem! Bárcsak ne őrizné őket! Bárcsak ne lennének!
Ablak törését, a szavak verését, a szakadást. Az érzést, mikor megtört bennem valami. Mi ez a ház? Fájdalmak tárolója! Az élet maga? De hát üres! Nem megyek be. Félek, hogy egyszer összedől, s bent ragadok. Kint maradok, amíg el nem áll az eső.
Csak abban reménykedhetem. Az esőben. Elmossa szívem gyötrelmét. És ha majd eláll, megjelenik a szivárvány. Nem megyek máshová. Nincs hová… de ide sem tudok.
Mikor áll el az eső? Mikor jelenik meg a napsugár? … Régóta várom már… a szivárványt.
